Levendula

A keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) évelő félcserje, melynek szárai kevesebb mint 70 cm magasságúak. A leveles rész fölött virágzatokban végződő hajtások általában 25-30 cm hosszúak, a szár csúcsa 3-8 cm hosszon viseli a füzér hatását keltő kellemes illatú ibolyakék virágzatot. Az idősebb növény földhöz közeli részei elfásodott gömb alakú tövet képeznek.

Értékét elsősorban az illóolaj tartalmának köszönheti, ami a szárakban és a levelekben is megtalálható ám minőség tekintetében a virágokból nyert illóolaja a legkívánatosabb, melynek kémiai összetételét és gyógyászatban történő felhasználási lehetőségeit mélyreható tudományos kutatások keretében vizsgálták.

Hivatalos növényi drog a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben

• a virágokból nyert illóolaj
• a teljes virágzás előtt begyűjtött szárított virág

Az illóolaj fő komponense a linalool és a linalin-acetát, melyek klinikai vizsgálatok eredménye szerint még belélegezve, vagy masszázsolajban alkalmazva is kimutathatók a vérben, de még az idegsejtekben is.

A fitoterápiában nyugtató hatása miatt elsősorban az elalvás elősegítésére használjuk, de görcsoldó és emésztést javító tulajdonságai miatt szerepet kap a funkcionális emésztési panaszok kezelésében. Ez magában foglalja az idegi eredetű gyomor ittitációt, hasi diszkomfortérzetet és a meteorizmust.

Illóolaja külsőleg is eredményesen használható sebgyógyító készítmények összetevőjeként és égési sérülések kezelésében.