Cserzőanyagok

A cserzőanyagokat ősidők óta ismerjük, nevük is az eredeti, a bőrcserzésben történő felhasználásukra utal. A bőrcserzés során az alkalmazott cserzőanyagok gátolják az erjedést és rothadást okozó mikroorganizmusokat, megerősítik, ellenállóvá teszik a kezelt bőrfelszínt.

A cserzőanyagok gyógyászati alkalmazás azok összehúzó és kórokozó baktériumok fejlődését gátló hatásán alapul. Kémiai szerkezetüknél fogva a cserzőanyagok képesek a sérült bőrfelszín fehérjeszerkezetét átalakítani, denaturálni. Az íly módon átalakított fehérjék védő réteget képeznek a bőrön, csökkentik, a gyulladt és sérült bőrfelület nedvedzését, elvonva ezzel a táptalajt a gennykeltő baktériumok elől, ami felgyorsítja a gyógyulási folyamatot. Csökken az ödéma, mérséklődik a gyulladás és a fájdalom.

A cserzőanyagok továbbá összehúzó (adstringens) hatásuknál fogva károsítják a baktériumok sejthártyáját, gátolva ezzel szaporodásukat.

A cserzőanyagok csoportjába tartozó mintegy 50 különböző ellágsav származék jelentős részéről mutatták ki, hogy gátolja a liopidperoxidációt és szabadgyökfogó tulajdonságokkal rendelkezik. Kísérleti körülmények között gátolják a daganatok képződését, terjedését, valamint a mutagén anyagok károsító hatását.

A teakészítés során a hatóanyag kivonása főzéssel történik. A teát édesítés nélkül fogyasztják, három hét után egy hét szünetet tartanak.

Gyomorfekély esetén a cserzőanyagtartalmú drogok alkalmazása nem javasolt.